Példátlan összefogás körvonalazódik a Velencei-tónál: több mint ötven helyi turisztikai és gasztronómiai szereplő mellett a tó körüli települések több polgármestere, valamint helyi és civil szervezetek képviselői is részt vettek azon a pénteki fórumon, amelynek célja a térség turizmusának újragondolása volt. Az eseményen a szervezők részletes statisztikát mutattak be a helyi vállalkozások helyzetéről, a résztvevők pedig nemcsak a problémákat vették számba, hanem közösen keresték a kitörési pontokat is.
A fórum egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a Velencei-tó turizmusának jövőjét nem lehet kizárólag a tó vízállásának kérdésére szűkíteni. Miközben a tó állapotának rendezése szakmai és döntéshozói feladat, a térség turisztikai szereplőinek közösen kell megtalálniuk azokat az értékeket és lehetőségeket, amelyekre a jövő turizmusa építhet.
A találkozó résztvevői között szállásadók, vendéglátósok, turisztikai szolgáltatók és más helyi vállalkozások képviselői mellett a tó körüli települések több polgármestere, valamint civil szervezetek képviselői is jelen voltak. A szervezők szerint már önmagában az összetétel és a részvétel nagysága is azt mutatja, hogy a térségben egyre erősebb az igény a közös gondolkodásra.
Súlyos számokat mutat a helyi vállalkozások helyzetéről készült kutatás
A résztvevőket a fórum ötletgazdája és egyik főszervezője Orova Zita köszöntötte, aki a Velencei-tavi program- és rendezvényszervezés ügyvezetőjeként több, mint tíz éve aktívan tevékenykedik a térség turisztikai adottságainak fejlesztésében és népszerűsítésében. Az újonnan alakuló Velencei-tavi Térségért Egyesület elnöke már a köszöntőjében rávilágított a problémákra:
„Az elmúlt 7 évben rengeteg kihívással kellett szembenéznie a térség turisztikai szolgáltatóinak. A 2026-os év mélyrepülése elhozta az igényt az összefogásra, ezért jutottunk arra Bálint Györggyel, hogy megszervezzük ezt a rendhagyó és hiánypótló Turisztikai a fórumot és workshopot. A pontos tényfeltárás okán szeptemberben átfogó kutatást végeztünk, melynek elkészítésében segítségünkre voltak dr. Duraczky Bálint és a Höok Kft. munkatársai.”
A kérdőívet 47 vállalkozás töltötte ki érvényesen. A válaszadók 47 százaléka szálláshely-szolgáltató, 28 százaléka pedig a vendéglátásban tevékenykedik. A kutatás nem reprezentatív, mivel a részvétel önkéntes volt, ugyanakkor fontos képet ad a térségben működő szolgáltatók tapasztalatairól.
A kutatás eredményeit dr. Duráczky Bálint szociológus, a térségben élő szakember mutatta be. Az egyik legfontosabb megállapítás szerint:
„A kérdésre válaszoló vállalkozások 76%-a számolt be arról, hogy a 2019-es évhez képest csökkent az árbevétele. 39%-uknál a visszaesés meghaladta a 40%-ot, 18%- uk pedig bevételének több mint négyötödét elvesztette.”
A válaszadók 52 százaléka a visszaesés legfontosabb okaként a tó alacsony vízszintjét és fizikai állapotát jelölte meg. A szálláshely-szolgáltatóknál ez az arány még magasabb, 65 százalék volt.
A negatív médiamegjelenések hatása szintén jelentős: a válaszadók 73 százaléka számolt be arról, hogy az országos hírek miatt lemondásokat vagy érezhetően kevesebb foglalást tapasztalt. A szálláshelyeknél ez az arány 88 százalék. Ugyanakkor a szolgáltatók nem látják teljesen egységesen a médiában kialakult képet: 48 százalékuk szerint a sajtó túloz a helyzet bemutatásakor, 30 százalék szerint reális képet ad, 21 százalék pedig úgy látja, hogy a valóság még a híreknél is rosszabb.
A tó problémája közös – a megoldás is az lehet
A fórumon külföldi példák is szóba kerültek. Olaszországban, Törökországban, Portugáliában és Európa más térségeiben is végbementek hasonló kiszáradási folyamatok, az érintett desztinációk pedig különböző módokon próbáltak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
A példák egyik közös tanulsága: Nem ment egyedül.
Ahol egy turisztikai térség komoly környezeti vagy gazdasági kihívással szembesült, ott a helyi szolgáltatók, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek együttműködése vált a megoldás egyik fontos elemévé.
Nem a nulláról kell indulni
A találkozó második felében a résztvevők már nem a problémákat sorolták, hanem a kitörési pontokat keresték. Jó és rossz példák, személyes tapasztalatok és konkrét ötletek kerültek elő, és rövid idő alatt élénk, konstruktív párbeszéd alakult ki. A közös gondolkodás egyik fontos felismerése az volt, hogy a Velencei-tó térsége tele van olyan értékekkel, amelyekre ma még nem épül eléggé tudatosan a turizmus. A helyi gasztronómia, a bor- és szőlőkultúra, a kulturális és közösségi kezdeményezések, a természeti környezet és a kisebb helyi szolgáltatások együtt olyan kínálatot alkothatnak, amely túlmutat a tóparti nyári szezonon. A résztvevők szerint a jövőben ezért a tó önmagában nem jelentheti az egyetlen turisztikai attrakciót. A cél nem a Velencei-tó lecserélése, hanem a Velencei-tó és térsége valódi értékeinek közös megmutatása. Ezt a központi gondolatot képviselve bemutatásra került a Velencei-tó Másképp projekt, az alakuló Velencei-tavi Térségért Egyesület tagjai pedig ismertették rövid-és középtávú céljaikat.
„Ilyen típusú közös gondolkodásra még nem volt példa”
A találkozón a térség méretéhez képest kiemelkedően sok szereplő vett részt. Bálint György, a Bálint Borárium vezetője, a Velencei-tavi Térségért Egyesület életre hívója és alelnöke szerint ez önmagában is fontos eredmény.
„Nagyon örülök, hogy ennyien vettek részt az eseményen, mert ilyen típusú, ekkora létszámú és ennyire produktív közös gondolkodásra még nem volt példa a térség gasztronómiai, turisztikai szereplői között.”
Bálint György 26 éve él és dolgozik a Velencei-tónál. Mint mondta, kezdetben elsősorban a víz adta lehetőségek miatt szeretett bele a térségbe, az elmúlt
évtizedekben azonban megismerte annak további, hosszú távon is értéket jelentő adottságait.
„Mindig is küldetésem volt a minőségi szolgáltatás. A Boráriummal több mint 10 éve prezentáljuk a helyi gasztronómia, szőlő- és borkultúra értékeit, szereplőit és a termelőket” – fogalmazott.
A szervezők szerint a pénteki fórum nem egy egyszeri esemény. A cél egy olyan szakmai együttműködés elindítása, amelyben a térség turisztikai, gasztronómiai, önkormányzati és civil szereplői közösen tudják megmutatni a Velencei-tó valódi értékeit, és együtt kereshetik a turizmus hosszú távon működőképes új útjait.
A Velencei-tó turizmusának újragondolása elkezdődött.
